Ma már természetesnek vesszük, hogy működnek a digitális szolgáltatások. Repülőjegyet foglalunk, tranzakciókat indítunk, számlát fizetünk. Ezek mögött minden esetben összetett IT-rendszerek állnak. Amikor ezek az üzletileg kritikus rendszerek nem megfelelően működnek, az adott cég üzleti folyamatai is  közvetlenül érintetté válnak.  Az üzleti problémák – például egy termék forgalmának hirtelen visszaesése – egyre gyakrabban vezethetők vissza digitális rendszerekben kialakuló működési zavarokra, még akkor is, ha elsőként üzleti tünetként jelennek meg.

Ezekre a problémákra külön-külön már léteznek részmegoldások. Együttes kezelésükhöz azonban új megközelítésre volt szükség. Ezt a megközelítést nevezzük business observability-nek.

Mi az a Business Observability? 

A business observability azt a képességet jelenti, hogy egy szervezet valós időben, összefüggéseiben képes megérteni, hogyan működnek az üzleti folyamatai a digitális rendszereken keresztül, és hogy egy technikai esemény milyen üzleti hatást vált ki.

A business observability megvalósításához jellemzően nincs szükség új adatforrásokra. A kiindulópont az a hatalmas mennyiségű IT-adat, amely a modern rendszerek működése során eleve keletkezik. A különbség abban rejlik, hogy ezek az adatok üzleti kérdések mentén kerülnek értelmezésre.

Ezáltal megválaszolásra kerülnek azok a kiemelten fontos, eddig mégis megválaszolatlanul hagyott kérdések, hogy a hiba:

• mely üzleti folyamatot érinti,
  
• milyen hatása van ez bevételre, ügyfélélményre vagy költségekre,
  
• szükséges-e azonnali beavatkozás, és ha igen, hol.

Tehát a business observability alapvető előnye az, hogy az üzleti működés kerül a fókuszba, nem pedig az elszigetelt technikai komponensek.

Mindez valós idejű döntéstámogatást eredményez, ami különösen fontos olyan környezetben, ahol a digitális működés folyamatos, és egy hiba vagy lassulás rövid időn belül üzleti következményekkel járhat.

Hogyan jutottunk el a business observability-ig?

2000–2010: Az IT monitoring korszaka 

Az IT megfigyelésének elsődleges célja ebben az időszakban az volt, hogy a rendszerek működjenek. A fókusz az infrastruktúrán és az alapvető szolgáltatások elérhetőségén volt: fut-e a szerver, válaszol-e az alkalmazás, van-e hálózati kapcsolat. A klasszikus monitoring eszközök erre a problémára hatékony megoldást nyújtottak.

Ez a megközelítés jól illeszkedett a kor üzleti működéséhez. A rendszerek jellemzően monolitikusak voltak, az üzleti folyamatok kevésbé függtek digitális csatornáktól, a változások lassabban történtek. Egy technikai hiba jellemzően korlátozott és lassabban jelentkező üzleti hatással járt.

2010–2015: A komplexitás növekedése

A digitális szolgáltatások terjedésével az IT-környezet összetettebbé vált. Megjelentek a webes alkalmazások, az integrációk, majd fokozatosan a szolgáltatás-orientált architektúrák. Egy üzleti folyamat egyre több rendszerhez kapcsolódott, és egy hiba már nem egyetlen komponenshez kötődött.

Ebben a környezetben a monitoring továbbra is mutatta, hogy „valami nem működik”, viszont egyre kevésbé segített megérteni, miért történt a probléma, és hol érdemes beavatkozni. A hibakeresés időigénye nőtt, az üzleti hatás pedig egyre gyorsabban vált érzékelhetővé.

A hagyományos monitoring megközelítések korlátai a komplex rendszerek terjedésével váltak igazán láthatóvá. Egy 2025-ös kutatás szerint a szervezetek 73%-a jelentett komoly láthatósági vakfoltokat modern, elosztott architektúrák esetén, ahol a problémák gyakran csak az üzleti hatás megjelenése után derülnek ki.

2015–2020: Az observability megjelenése – technikai ok-okozati összefüggések

A mikroszolgáltatások, a konténerizáció és a felhő térnyerése miatt ebben az időszakban vált hangsúlyossá az observability fogalma technikai értelemben. A logok, metrikák és trace-ek összekapcsolásával lehetővé vált a technikai ok-okozati láncok feltárása, a problémák gyorsabb diagnosztizálása és az üzemeltetés stabilizálása.

Ez jelentős előrelépést hozott az IT oldalán. A csapatok már nem csak azt látták, hogy hiba történt, hanem azt is, hogyan futott végig egy kérés a rendszeren. Az értelmezés fókusza ugyanakkor elsősorban továbbra is technikai maradt.

Az observability gyakorlatok elterjedése mérhető működési javulást hozott. A tanulmány szerint az ilyen megoldásokat alkalmazó szervezeteknél a hibák észlelési ideje akár 60%-kal, a megoldási idő pedig átlagosan 45%-kal csökkent a klasszikus monitoringhoz képest.

2020–2023: Cloud observability

A hibrid és multi-cloud környezetek elterjedésével az IT működés teljes mértékben dinamikussá vált. Az infrastruktúra folyamatosan változik, a terhelés ingadozik, az üzleti folyamatok valós időben zajlanak. Ebben a korszakban a cloud observability vált alapkövetelménnyé a működés fenntartásához.

A technikai láthatóság jelentősen javult, viszont egyre élesebben jelent meg az üzleti oldal igénye: nem csak azt kell látni, mi történik a rendszerekben, hanem azt is, hogy mindez milyen hatással van az üzleti folyamatokra.

2023– : Business observability 

A business observability nem egyik napról a másikra jelenik meg egy szervezetnél. Többnyire akkor kezd kialakulni, amikor egy üzleti probléma kapcsán mindenki érzi, hogy valami nem stimmel, mégsem világos, hol van a gond. A számok romlanak, az ügyfelek elégedetlenebbek, a működés lassul, miközben technikai oldalon első ránézésre minden rendben van.

Ilyenkor kezd a fókusz eltolódni. A szervezet nem rendszereket néz, hanem üzleti folyamatokat. A kérdés az, hogy hol akad el egy rendelés, miért tart tovább egy ügyintézés, vagy mely lépésnél romlik az ügyfélélmény. Az IT-adatok ebben a pillanatban kapnak új értelmet, mert közvetlenül ezekhez a működési kérdésekhez kapcsolódnak.

Ahogy ez a szemlélet elterjed, megváltozik a reakció is. Nem minden esemény igényel azonnali beavatkozást, és nem minden piros állapot jelent üzleti problémát. A figyelem oda kerül, ahol valóban számít. Ez idővel együttműködést alakít ki az üzleti és IT oldalak között, közös nyelvvel és közös célokkal. 

Hol tart ma a business observability a valóságban? 

A business observability ma még nem általános állapot, inkább egy fejlődési irány. Kevés szervezet mondhatja el magáról, hogy teljes egészében így működik. A legtöbben úton vannak felé, részmegoldásokkal, kísérletekkel, eltérő érettségi szinteken. 

A realitás az, hogy a legtöbb vállalatnál az IT-observability már létezik valamilyen formában. Vannak adatok, vannak dashboardok, gyakran fejlett technikai rálátás is. Az üzleti nézőpont sok esetben még nem integrált része ennek a képnek, ezért a teljes összefüggés csak részben látható.

Azoknál a szervezeteknél, amelyek eljutottak a business observability egy érettebb szintjére, az előny ritkán látványos technológiai ugrásként jelenik meg. Sokkal inkább abban, hogy korábban észreveszik, ha valami nem jól alakul. Egy probléma nem nő fölöslegesen nagyra, mert időben kiderül, hol van a gond. A döntések nem megérzésből születnek, hanem pontosabb rálátás alapján. Ez a fajta nyugalom és magabiztosság az, ami hosszabb távon valódi üzleti különbséget jelent.

Hogyan implementálható a business observability?

Egy vezető ilyenkor általában azt kérdezi, hogy mennyibe kerül, mekkora felfordulással jár, és mikor lát belőle bármit is. A business observability ebből a szempontból sokszor kevésbé kockázatos, mint elsőre tűnik.

Ha már van observability eszköz a cégnél, például Dynatrace vagy Datadog, akkor a legtöbb esetben nincs szükség új technológiai befektetésre. Az adatok jellemzően már rendelkezésre állnak, a változás elsősorban az értelmezés szintjén történik. Ez jelentősen csökkenti a belépési küszöböt.

A változás sem egyik napról a másikra, és nem az egész szervezetben történik. Általában egyetlen kritikus folyamatnál indul el. Ott, ahol ma is gond van, és ahol a bizonytalanság a legtöbbe kerül. Ez kezelhető lépték, nem borít fel mindent. Az első eredmények sok esetben heteken belül megjelennek, amikor a meglévő információk végre összekapcsolhatóvá válnak.

A Telvice Zrt. abban támogatja ügyfeleit, hogy a kiszámítható működés tudatosan felépített szervezeti képességgé váljon. 

Készüljön fel a növekvő komplexitás és az AI-alapú működés kihívásaira a Telvice tapasztalatával. Vegye fel velünk a kapcsolatot, és kérjen szakértőinktől ingyenes demót!
Források:
– Dynatrace – Business observability drives digital transformation (Dynatrace blog)
– Sharma, A. (2025) – The Evolution of Observability: From Monitoring to AI-Driven Insights
European Journal of Computer Science and Information Technology
– Dynatrace Observability Lab – What is Business Observability (videó)
– Dynatrace Observability Lab – Business Flow Analysis and Real-Time Decision Making (videó)
– Broadcom – From Kalman to Kubernetes: A history of observability in IT (AIOps & Observability blog)