A digitális kitettség nő, az átláthatóság csökken: mihez kezdhet egy vállalat?

A digitális kitettség nő, az átláthatóság csökken: mihez kezdhet egy vállalat? - Observability


Megkérdőjelezhetetlen a trend, hogy a vállalatok egyre több rendszerre támaszkodnak – miközben egyre kevesebbet látnak abból, hogyan teljesítenek az alkalmazott technológiák. Hiába rendelkezik a szervezet különféle monitoring eszközökkel, a technikai események nem kapcsolódnak össze üzleti hatásokkal. A vezetés gyakran nem tudja, mi történt az IT ökoszisztémában, miért történt, és az mit okozott üzletileg.

A megoldás ezekre a kihívásokra az observability: olyan valós idejű rálátás a rendszerekre, ami összeköti az IT-t az üzleti működéssel. Nézzük, hogyan valósítható meg!

Mit jelent valójában a digitális kitettség? 

A digitális kitettség röviden a digitális rendszerektől való üzleti függőséget jelenti. Minél inkább ezekre a rendszerekre épül a működés – ügyfélkapcsolat, értékesítés, belső folyamatok, adattovábbítás –, annál súlyosabb következményekkel jár egy technikai hiba vagy kiesés.

Míg régebben egy-egy rendszer meghibásodása legfeljebb részleges fennakadást okozott, ma már egy kisebb technikai probléma is ügyfélvesztéshez, vagy akár szabályozói eljáráshoz vezethet. A működés szinte minden pontja a digitális infrastruktúrára épül, ami a kitettséget üzleti kockázattá emeli.

Van három domináns változás, ami ezt a kitettséget még tovább erősíti:

  • Növekvő verseny a rendelkezésre állásban – A 0–24-es elérhetőség ma már alapelvárás. Egy rövid leállás is elég ahhoz, hogy a felhasználó máshova menjen, és ne térjen vissza.
  • Fokozódó technológiai komplexitás – A mikroszolgáltatások, API-k és külső integrációk sokkal nehezebben követhetők. Egy hiba nem egyetlen pontot érint, hanem láncreakcióként hat a teljes rendszerre.
  • Skálázódó adat- és tranzakció mennyiség – A folyamatosan növekvő terhelés mellett nemcsak több a hibalehetőség, de ezek észlelése is egyre nehezebb.

Mindemellett a szabályozói környezet is változik: a NIS2, a DORA és más előírások már elvárják, hogy a szervezetek bizonyítani tudják informatikai rendszereik megbízhatóságát és ellenálló képességét.

Hogyan szerezhető vissza a kontroll?

„Amit nem látsz, azt nem tudod kontrollálni.”

Nem az információ hiánya, hanem az értelmezhetőség hiánya okozza a problémát. A megoldás egy olyan eszköz és szemlélet alkalmazása, amely teljes és logikus rálátást biztosít az egész rendszer működésére. Ez az a szint, ahol az IT működés értelmezhetővé válik üzleti döntéshozók számára is. Ebben segít az observability.

Egy vállalatra szabott, jól kialakított observability-megoldás:

  • lehetővé teszi a prioritás alapú beavatkozást a reflexszerű hibajavítás helyett, mind az IT működésben, mind a már digitalizált üzleti folyamatokban;
  • támogatja a költségtudatos üzemeltetést, elkerülve a túlbiztosítást, kapacitások kihasználatlanságát, amely zöme az információ hiányból fakad;
  • biztosítja a  valós idejű vezetői rálátást, amely nemcsak a stratégiai döntéseket segíti, hanem kiszűri az ésszerűtlen, kevésbé hatékony működési elemeket is.

Mi az observability, és miben más, mint a monitoring?

A monitoring rendszerek alapvetően riasztási eszközök: jelzést adnak az IT-üzemeltetés számára, ha egy előre definiált probléma bekövetkezik. A legtöbb vállalatnál egyszerre több ilyen eszköz is fut – mert mindegyik mást mutat, más rendszert vagy metrikát figyel. Ez azonban széttöredezett képet eredményez: az adatok nem állnak össze, a reakciók lassúak, az üzleti kontextus pedig teljes mértékben hiányzik.

Az observability platformok – például a Dynatrace – kiváltják a klasszikus monitoring eszközöket, és minden adatot egy közös rendszerbe integrálnak. De nem állnak meg itt.

  • összefüggéseket azonosítanak különböző rendszerek és események között,
  • automatikusan feltárják a gyökérokokat, akár komplex szolgáltatási láncokon belül is,
  • és valós időben becsülik a hibák üzleti hatását, legyen szó bevétel kiesésről vagy ügyfélélmény-romlásról.

A monitoring és observability közötti különbségeket részletesen is bemutattuk egy korábbi cikkünkben. 

Hogyan érdemes elindulni?

Az observability bevezetése nem eszközvásárlási kérdés, hanem stratégiai döntés, ami hosszú távon hat a működés minőségére, az üzleti reagálóképességre és a költségek átláthatóságára is. A megfelelő előkészítés nélkülözhetetlen.

Az alábbi kérdések segítenek elindítani ezt a gondolkodást:

  • Mikor és hogyan derül ki, ha egy kritikus szolgáltatás nem működik megfelelően?
  • Milyen gyorsan és pontosan tud ma a vállalat gyökér okot találni egy összetett hiba esetén?
  • Hány különálló monitoring eszköz van használatban?
  • Milyen visszatérő működési problémáink vannak jelenleg, például lassulások, akadozó folyamatok vagy gyakori hibák?
  • Van-e ma a szervezeten belül olyan ember, aki elejétől a végéig átlátja az IT működésünket?
  • Biztosan megfelel-e működés a releváns szabályozási követelményeknek (pl. NIS2, DORA)?

A siker kulcsa: a megfelelő szakértelem

Egy jól kialakított observability megoldás dollár milliókat takaríthat meg, megelőzheti a szolgáltatás-kiesések miatti ügyfélvesztést, és segíthet megfelelni a legszigorúbb szabályozásoknak. Viszont egy rosszul előkészített, kontextus nélküli bevezetés éppen az ellenkező hatást válthatja ki.A Telvice Zrt. a technológia mellett érti az üzleti logikát és a szervezeti kihívásokat. Ügyfeleinkkel közösen gondolkodunk, nem csak eszközt adunk a kezükbe, hanem rendszerszemléletet, és hosszú távú versenyképességet is.
Vegye fel a kapcsolatot szakértő csapatunkkal, és ismerje meg közelebbről megoldásainkat!

A szerző