Hová tart az IT világ, azon belül is a nagyvállalati informatikai működés? Mit jelent és mi a jelentősége a DevOps fogalmának, és mi köze ehhez egy kis magyar cégnek? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk a Telvice cikksorozatának negyedik, összefoglaló részében, beszélgetőtársunk Szajkó György, a Telvice Kft. ügyvezető igazgatója.

- Mi az a DevOps, és miért izgalmas ez egy vezető számára?

- A DevOps fogalma első ránézésre oximoron, hiszen a Dev, mint develop, fejlesztés és az Ops, azaz az operations, üzemeltetés fogalmakat kapcsolja egybe, holott a klasszikus fejlesztési modellben ezek a szerepek egymástól teljesen függetlenek, a gyakorlatban viszont sokszor ellentétbe kerültek egymással.

A DevOps működési modellben azonban a bonyolult környezetekbe készült szoftvereket előállító csapat nyomon követi azok sorsát az üzemeltetés során is, az üzemeltetők és a fejlesztők sokkal jobban belefolynak egymás érdekkörébe, mint korábban. És ez csak a kezdet. A DevOps köpönyegéből már kibújt a BizDevOps, ami ezt a láncot még tovább nyújtja, vagy a NoOps, ami pedig egyenesen a dedikált, hagyományos értelemben vett üzemeltetői feladatok megszűnését vizionáló paradigma.

- Hogyan jutott ide az IT piac? Ezzel most egyszerűbb vagy bonyolultabb lett az IT szakemberek munkája?

- Ezeket az új működési, szervezési elveket a komplexitás és a változási sebesség drámai növekedése hozza vagy hozta magával. Mivel az IT-val szemben támasztott újabb és újabb követelmények teljesíthetőségét már nem annyira az emberi szereplők korlátainak kitolása, hanem a technológiai eszközök fejlődése teremti meg, az emberi munkamegosztásnak kell alkalmazkodnia a legfejlettebb technológia diktálta munkaszervezéshez. Ilyen például az automatizált monitoring, vagy az auto-remediation, és még sok másik megoldás.

A hagyományos – ma már kissé nehézkesnek tűnő – IT szervezetek, ahol elkülönültek a fejlesztői, üzemeltetői funkciók, már nem tudnak lépés tartani a hiperkomplexitással. Az elkülönült szervezeti egységek – eredeti céljukat tekintve – a változási folyamatban olyan átadás-átvételi határokat is jelentettek, amik egyben minőségi kontrollként funkcionáltak. Többek között ezzel biztosítva a fejlesztési folyamat végeredményének a minőségét.

- Miért jó megoldás akkor a BizDevOps vagy NoOps irány egy hiperkomplex IT környezetben az üzleti világ problémájára?

- A koherens és kontextusba helyezett információ olyan aspektusokat tesz láthatóvá a fejlesztési folyamatban a BizDevOps összes szereplője számára, amelyek a korábbi tagolt működés során rejtve maradtak akár az infrastruktúra, akár az alkalmazás vagy az ügyfélélmény területén. Az automatizálás a mesterséges intelligencia bevonásával pedig jelentősen kitolja a határokat mind sebesség, mind komplexitás szempontjából.

- A hagyományos minőségellenőrzés procedúrája azonban a DevOps keretek között eltűnni látszik. Hogyan tud ez a folyamat enélkül működni?  

- Talán úgy lehet ezt legjobban érzékeltetni, ahogy az okos eszközök megjelenése megváltoztatta mondjuk a pulzusmérést. Korábban az orvosnak egy pillanatnyi mérésből kellett döntést hoznia, amihez fel kellett keresni a rendelőt, azaz volt egy olyan fázisa a munkának, ami csak a mérésről szólt. Egy okosóra viszont akár napi 24 órán keresztül, tetszőleges gyakorisággal mérheti a pulzusunkat, anélkül, hogy azért aktívan tenni kellene bármit is.

Ez a változás gyorsítja és könnyíti a fejlesztési folyamatot, mindemellett pedig segít fókuszálni az IT erőforrásokat az üzleti folyamatok tartalmi részeire. Nem attól lesz jó az IT működés, hogy hogyan tud menedzselni egy környezetet vagy egy fejlesztési folyamatot, hiszen az olyan eszközök, mint a Dynatrace ezt már akár teljesen automatizálhatóvá teszik. A lényeg inkább az lesz, hogy mennyire tud az IT együtt gondolkodni az üzleti területekkel, hogyan tud bekapcsolódni az értékteremtő folyamatokba.

Az az IT vezető fog jól kijönni a változásból, aki át tudja irányítani a csapata fókuszát az ügyfelek igényeire. Gyors reagálású, hatékony szervezetet kell tudnia összerakni, a korábbi feladatok egy jelentős részét el kell elfelejtenie, és rá kell bízza profikra, valamint a megfelelő eszközökre.

- Itt most a saját cégükre, a Telvice Kft.-re gondol?

- Részben igen, de magyar tulajdonú kkv-ként óriások vállára állva tudunk csak nagyok lenni. Eszközünk, a Dynatrace piacvezető a maga területén, és meghatározó szereplője ennek az automatizációs folyamatnak. A kollégáink kapcsolódó szaktudása pedig egyedülálló az országban, és egy jelentős szeletét le tudjuk fedni ennek a hatalmas témakörnek.

A folyamatok iránya alapján ezen a piacon – nevezzük ezt automatizált IT szolgáltatásnak az egyszerűség kedvéért – néhány világszinten nagy szállító vagy szolgáltató lesz meghatározó szereplő. Úgy látjuk, hogy a Dynatrace is törekszik egy ilyen szerepre, egyre szélesíti a szolgáltatási spektrumát.

Ugyanakkor arra is biztosan lehet számítani, hogy hosszú távon is szükség lesz olyan helyi, specialista szakmai csapatokra, akik ezeknek a mamutoknak a termékeit és szolgáltatásait „testreszabják”. Mi magunk ezen a területen törekszünk kiválóak lenni, és teljeskörű szolgáltatást nyújtani az ügyfeleinknek, akár saját kiegészítő fejlesztésekkel.

- Ha egy mondatban kellene meghatározni, akkor mi lenne az a jövőkép, ami ez alapján az IT-ra vár?

Egy mondatban? Talán az IT as a service, amikor komplett nagyvállalati infrastruktúrát lehet bérelni akár havidíjért, ahogy magánemberként a zsebemben van most a Spotify előfizetésemmel a világ összes zenéje, és nem kell gyűjtögetnem a lemezeket, azt hallgatok, amihez kedvem van.

A cikksorozat 4. része az IT Business online felületén jelent meg 2020 decemberében.